Kenyér. Esszük minden nap, mégsem ununk rá. Épp ellenkezőleg: ha nincs, nagyon tud hiányozni. Számtalan alakot öltve Földünk összes szegletében alapvető élelemnek számít ez az alapjában lisztből, vízből, sóból összeállított, egyszerű sült tészta. Mi már élesztővel sütjük, különféle liszteket, magvakat, fűszereket és egyéb ízesítőket adagolunk hozzá, míg más népek megmaradtak a forró felületre tapasztva sütött kovásztalan lepénynél, amelyből az évezredek során fejlődött ki a számunkra hagyományosnak tekintett kovászos kenyér.
Gondoskodása, időn és téren átívelő szeretete jeléül édesanyja hamuban sült pogácsával a batyujában bocsátotta útjára a fiát, hogy az próbáljon szerencsét a nagyvilágban. Gyermekként csak azt furcsálltam, miért sütik abban a koszos hamuban a finom pogácsát, miért nem sütőbe rakják, ahogy nagyi és anya is szokta. Később, amikor a pénz és az általa kifejezhető érték jelentésével tisztába kerültem, csak nem akart összeállni a kép, hiszen a mélyszegénység és a vajas-sajtos-tepertős pogácsa között számomra hatalmas szakadék tátongott. Tudniillik, miből sütött pogácsát az a nyomorult asszony, ha enniük is alig volt? És miért rontotta el a hamuval?? Most már tudom a válaszokat. A honfoglalás idején a mi kultúrkörünkben a kenyér szó feltételezhetően az erjesztetlen lepénykenyeret jelentette, majd amikor az erjesztett kenyér megjelent, a kenyér szó jelentését arra is kiterjesztették. Hogy a kettőt megkülönböztessék, a pogácsa jövevényszóval kezdték illetni a parázsban-hamuban sült lepénykenyeret. Bizony ez került a batyuba is. Ahogy az elzászi lepénynél is említettem, a még forró hamu, az összekapart parázs épp elegendő hőt adott ahhoz, hogy ez vékony tészta rövid idő alatt megsüljön rajta. Ej, de messzire kalandoztam már megint…
Lassan egy hónapja ünnepeltük Szent István, az államalapítás és az új kenyér napját. A pogány hagyományok követői az aratóünnepséget augusztus huszadikán tartották, majd a kereszténység felvételét követően az egyház Sarlós Boldogasszony, vagyis Szűz Mária ünnepévé krisztianizálta. Az Aranybulla pedig rögzíti a szent király (törvénynapok) ünnepének megtartását, ezzel összeolvasztva a két hagyományt.
Francia sajátosságok
Kis híján sajtosságokat írtam, nem hiába no, a franciákról rögtön a sajtokra asszociálok, és ezzel nem vagyok egyedül. Nincs is jobb néhány szelet különleges sajt mellé diós kenyeret harapni, s a falatok között zamatos bort ízlelgetni. A franciák által úgy szeretett diós kenyér receptjével hamarosan jövök, borért és sajtért még én is boltba járok. Friss termelői tejből olykor készítek zöldfűszeres, köményes vagy zöldborsos házi sajtot, de a camambert-t jobbnak látom szakemberekre bízni!
A nagy múltra visszatekintő sütőipari hagyományokkal büszkélkedő Franciaország az ötödik legnagyobb búzatermelő a világon. Törvény írja elő, hogy a kenyeret közönséges búzából, azaz kenyérbúzából kell készíteni. Tudom, elég banális kijelentés, de árnyalódik a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy a botanikusok szerint a búzának megközelítőleg 12 000 alfaja létezik a folyamatos nemesítéseknek köszönhetően.
A kenyér sótartalma is szabályozva vagyon 19 g/kg átlagértékben, egy 250 grammos bagett esetében ez a mennyiség 4,7 g. Nem légből kapott számok ezek - az Egészségügyi Világszervezetnek a napi sóbevitelre irányuló ajánlását veszi alapul, ami 5 g per koponya.
Ahogy a világ fejlettebb szegleteiben, úgy Franciaországban is tetten érhető tendencia az egykor nagy becsben tartott, minőséget, értéket képviselő kenyér iránti kereslet megcsappanása, a tartós, szeletelt, műanyagba csomagolt műkenyerek javára. Annak ellenére, hogy a pékáruk előkelő helyet foglalnak el a nemzet gasztronómiai örökségében. Aggodalomra azonban semmi ok, a bagetteket, a briósokat, és a vajas kifliket nem fenyegeti a kihalás veszélye. Szinte minden franciának van kedvenc sarki péksége, ahol friss, illatos, ropogós, és mindenekelőtt kifogástalan minőségű kenyeret és péksüteményt lehet kapni.
Van ott cipó (1 kilós kerek vekni),
hosszú kenyér (400 g, olyan hosszú, mint a bagett, és dupla olyan széles),
bagett (250 grammos, 60-65 cm hosszú, 6 cm átmérőjű henger alakú kenyér, a kép jobb oldalán), kistestvére, a ficelle (azaz húr vagy fűző, hossza akár a bagetté, viszont fele olyan vastag, így leginkább egy törött seprűnyélre emlékeztet, a fotó bal oldalán)
és félvér vagy korcs kenyérke (a cipótól a formáját, a bagettől a súlyát örökölte).
Az éltető kenyér nélkülözhetetlenségét az a temérdek szólás és közmondás is hűen tükrözi, melyeket a francia - de a magyar és ugyanúgy az összes többi – nemzet a mindennapi tevékenységei, létezése során megalkotott és apáról fiúra tovább örökített. A kenyérhez gyakran társul nagylelkűség és megosztás. Többek között a kenyér (pain) szóból erednek a francia társ (compagnon) és barát (copain) szavak is, melyek a latin compagnio (akivel a kenyerét együtt eszi valaki) szóból származnak. Ez a jelentésszerkezet a mi nyelvünkben is megjelenik, mégpedig a „kenyeres pajtások”, és az „egy kenyéren van / él valakivel” szólásokban.
Érdekességképpen összevettem néhány gyakrabban használt magyar és francia szólást és közmondást, olyanokat, melyekben a kenyér szó mindkét nyelvben előfordul és melyeknek a jelentése megegyezik vagy hasonló.
Mi így mondjuk:
Olyan (jó ember), mint egy falat kenyér
A franciák úgy mondják:
« Bon comme le bon pain » , azaz jóindulatú, lágy, jótékony mint a jó kenyér.
Ha kalács nincs, kenyér is jó
« A faute de chapon, pain et oignon » (hízott kappan híján kenyér és hagyma - azzal kell megelégedni, amink van)
Kiveszi valakinek a szájából a kenyeret (elveszi a megélhetését)
= « Oter le pain de la main á quelqu’un » ( szó szerint kiveszi a kenyeret a kezéből)
Tudja, hol szokták megszegni a kenyeret (megvan a jó megélhetése)
« Avoir son pain cuit » (nem szenved anyagiakban hiányt) vagy « Avoir du pain sur la planche » (van mit a tejbe aprítania)
Könnyű elélni, csak kenyér legyen vagy még inkább Kolduskenyéren él
« Sans pain, grand’faim », azaz kenyér nélkül nagy az éhség
Megette már a kenyere javát.
« Il a plus de la moitié de son pain cuit » jelentése « már nincs sok neki hátra ».
Nincs savanyúbb az alamizsnakenyérnél (a legrosszabb sors mások irgalmára szorulni)
« Le pain d'autrui est amer » (Kellemetlen mások jóindulatán élni)
Elválik a kenyér a héjától (meghal)
« Perdre le goût du pain » , azaz meghal (elveszti a kenyér ízét)
Valakinek a kenyerét eszi = valaki eltartja , valakinek a szolgálatába szegődik
« Manger de pain de quelqu'un »
Fekete kézzel keresik a fehér kenyeret [Fekete kéz fehér pénz] = a munkának jó megélhetés a jutalma.
« Les mains noires font manger le pain blanc » (le travail procure la richesse)
Először meg kell enni a kenyérnek a héját, s csak azután jön a bele = mindennek nehezebb a kezdete
« Manger son pain noir avant son pain blanc »
Lustának a kenyér is kár = aki lusta, az az ennivalót sem érdemli meg. (rég)
« Il ne vaut pas le pain qu'il mange » (annyit sem ér, mint a kenyér, amit megeszik)
Ki minő kovászt tesz, olyan kenyeret eszik = úgy alakul a sorsunk, ahogyan ügyeinket intézzük.
« Tel pain, telle soupe » (amilyen a kenyér, olyan a leves), annyira lesz jó valami, amennyire jó dolgokat adunk hozzá – átvitt értelemben is!
« Pain d'amertume » (keserűség kenyere)= keserű kenyér, kínzó, lesújtó dolog
Arca verítékével keresi kenyerét = fáradságos munkával keresi meg a betevő falatot
« Gagner son pain à la sueur de son front » (homloka verejtékével keresi kenyerét), azaz nagyon keményen kell dolgoznia, hogy a betevője meglegyen
Kenyeret ad a kezébe = neki köszönheti a keresetét, a vagyonát
« Mettre le pain à la main de quelqu'un » (kenyeret ad a kezébe vkinek), tehát ugyanazt jelenti
Az alábbiaknak nem leltem a magyar „kenyeres”megfelelőjét - de várom az ötleteket! - egyszerűen csak tetszenek, mert nagyon kifejezőek:
« Il promet plus de beurre que de pain » (több vajat ígér, mint kenyeret), olyanra mondják, aki többet ígér, mint amit be tud tartani
« On l'a donné pour un morceau de pain » (odaadták neki egy darab kenyérért), azaz nagyon olcsón vásárolt meg valamit, jó üzletet csinált
« Laisser manger son pain » (hagyja, hogy megegyék a kenyerét), azaz gyáván viselkedik
« Avoir du pain sur la planche »(van kenyere a deszkán), azaz sok a tennivalója, sokat dolgozik
« Il a du pain, quand il n'a plus de dents » (akkor jön a kenyér, amikor már nincs hozzá fog), olyan emberre mondják, akit öreg korára ér el a jómód vagy jó dolgok
« Long comme un jour sans pain »(hosszú, mint egy nap kenyér nélkül), halálosan unalmas dolgokra mondják
« Il ne veut pas manger de pain moisi » (nem akar penészes kenyeret enni) – nem akar egyedülálló maradni
« Ca ne mange pas de pain » (nem eszik kenyeret) = nem kér enni, tehát nem kerül semmibe, elfér, nincs vele baj
« Pain dérobé réveille l’appétit » (lopott kenyér meghozza az étvágyat) : a tilos vagy törvényellenes dolgok igazán csábítóak, azaz a tiltott gyümölcs mindig édes;
« Grossier comme le pain d’orge » (durva mint az árpakenyér) : olyan személy, aki durván, bárdolatlanul beszél és cselekszik;
« Il vaut mieux pain sans nappe que nappe sans pain » (Többet ér a kenyér abrosz nélkül, mint az abrosz kenyér nélkül) : nem számít, milyen az asztal, feltéve, ha tele van rakva.
