Nagy kedvencem a 'zöldtöltis palacsi', mert egyszerűsége ellenére - és itt a hozzávalókra gondolok elsősorban -, rendkívül ízletes és mutatós fogás. A palacsintasütés kiváló stresszoldó, relaxációs tevékenység: állunk a tűzhely mellett, testünk lassan felmelegszik, fantasztikus illatot inhalálunk, gépiesen ismételjük ugyanazt a mozdulatsort és észre sem vesszük, ahogy a mindennapi gondok kitörlődnek a fejünkből, és végre egyedül maradunk a legbensőbb énünkkel, rövid időre csak magunkra koncentrálunk. Velem legalábbis ez szokott történni. Lehet kell hozzá némi rutin, de ami még fontosabb, egy olyan tészta, ami nem ragad le, nem ég meg, nem szakad el.
Lássuk hát, hogy készül ez a guszta rakott palacsinta!
Szükségünk lesz hozzá mindenekelőtt úgy 15 db hagyományos palacsintára. De nem esünk rögtön kétségbe, hiszen palacsintát sütni nem nagy ördöngösség - ha jó a recept, még egy nagyobb gyerkőc vagy setécske párocskánk is győztesen jön majd ki belőle. Ám jól fontoljuk meg, kit engedünk a palacsinták közelébe, nehogy kecskére bízzuk a káposztát!
Palacsinta kellékei:
130 g finomliszt
2 nagy tojás
2 csipet só
csipet cukor
2,5 dl hideg tej
40 g (2 ek) olvasztott vaj
pár csepp olaj a sütéshez
+ teflon palacsintasütő vagy teflonbevonatú lapos serpenyő
No, akkor most lássunk neki a bűvészmutatványnak:
1. Tegyük egy keverőtálba a lisztet, tojást, sót és a cukrot.
2. Robotgép vagy kézi habverő segítségével kezdjük el keverni, majd folyamatosan adjuk hozzá a tejet és végül az olvasztott vajat. Addig keverjük, míg sima palacsintatésztát nem kapunk.
3. Takarjuk le, és hűtőszekrényben pihentessük legalább 1 órán át. A tészta akkor jó, ha állaga a főzőtejszín sűrűségéhez hasonlít. Ha szükséges, kis tejjel vagy vízzel hígíthatjuk.
4. Forrósítsuk fel a palacsintasütőnket. Minden egyes palacsinta kisütése előtt hajszálvékonyan egy ecset segítségével pár csepp olajat kenjünk szét a serpenyő alján. Ily módon tuti nem ragad le és nem szakad szét a tészta.
5. Vegyük le a tűzről a sütőnket, és kanalazzunk bele a tésztából (kb. fél merőkanálnyit). A palacsintasütő megdöntésével és forgatásával egyenletesen és vékonyan oszlassuk szét a tésztát az edény alján.
6. Közepes lángon süssük a palacsintát 45-60 másodpercig, ill. amíg el nem válik a serpenyőtől. Lazítsuk fel a palacsintát, fordítsuk meg, és a másik oldalát is süssük kb. 30 mp-ig.
7. Borítsuk tányérra. A kész palacsintákat halmozzuk egymásra, és takarjuk le konyharuhával, amíg az összeset kisütjük. Miután a palacsintákkal elkészültünk, nekilátunk a tölteléknek.
A töltelékhez legyen kéznél:
50 dkg friss levélzöldség, ami lehet spenót, mángold, fejes saláta, zsenge csalánlevél vagy zsázsa (ami szívünknek, szánknak kedves)
10 dkg vaj
15 dkg reszelt sajt (trappista, ementáli)
1 dl 30%-os tejszín (ha nincs, tejföl is megteszi)
3 kemény tojás
2 kis gerezd fokhagyma reszelve
Só és bors
Frissen reszelt szerecsendió
Elkészítés:
1. A levélzöldséget feltesszük főni kevés sós vízben. 5 perc elég neki, hogy összeessen, megpuhuljon. Szűrőben hagyjuk lecsöpögni. Amikor kihűlt, rásegíthetünk egy kis nyomkodással, majd összevagdaljuk.
2. 2 evőkanál olvasztott vajon elpárologtatjuk a zöldség fölösleges víztartalmát, megsózzuk, megborsozzuk, kevés szerecsendiót reszelünk rá.
3. Hozzáadjuk a reszelt sajt egyharmadát és az apróra vagdalt kemény tojást.
4. Megtöltjük a palacsintákat úgy, hogy mindegyikbe jusson egy jó evőkanálnyi tölti. Tetszés szerint feltekerjük vagy négybe hajtjuk és tűzálló tálba rétegezve lerakjuk őket.
5. Locsoljuk rá a tejszínt, szórjuk meg a maradék reszelt sajttal és vajdarabkákkal.
6. Forró sütőben 15-20 perc alatt készre sütjük.
Tippek:
A töltelék elosztásánál úgy szoktam ügyeskedni, hogy 1-2 palacsinta maradjon fölösben, amit aztán valami édessel bélelhessek ki. A 2 csipet só 1 csipet cukor a tésztában ugyanolyan jól elviseli a lekvárt, a nutellát, a csokit és a gyümölcsjoghurtot, mint a sós tölteléket. Ha azonban édesebb palacsintatésztára van szükségünk, mert vanília sodóval nyakon öntött, túróval töltött palacsintatortával szeretnénk várni a vendégeket, fordítsuk meg a só/cukor arányát. A cukorral bánjunk csínján, hiszen ha sok a cukor a tésztában, le fog ragadni, ez tutifix. Én általában egyáltalán nem édesítem meg a tésztát, azt majd elintézi a töltelék, csak csipet sót adok hozzá, azt viszont mindig, az kell.
Ami pedig a tölteléket illeti, próbáltam már mángolddal és spenóttal, mindkettővel nagyon ízletes, de legközelebb zsenge csalánból fogom, mert megöl a kíváncsiság. A begyűjtéssel meggyűlhet a bajunk, ha nem húzunk kesztyűt. Ha van a családban reumatikus betegségben szenvedő, ne restelljük rábízni a piszkos munkát, hiszen számukra a csalánszedés puszta kézzel a gyógyulás első lépése.