Ennek a nyúlnak nincs története. Illetve a kis muszogó biztosan tudott volna mesélni felcseperedésének (tartásának) körülményeiről, de mire mi találkoztunk, ő már darabokban volt előre csomagolva egy hűtőpultban. És a franciákhoz sincs sok köze, hacsak annyi nem, hogy a francia konyha számos klasszikus remeke készül nyuszi husiból és hogy előszeretettel ízesítik ételeiket kakukkfűvel.
Nagyon szeretjük a nyúlhúst, ennek ellenére csak hébe-hóba van szerencsénk hozzá. Talán az ára, de legfőképp amiatt, hogy a boltokban nem jutunk friss húshoz, csak a fent említett védőgázzal csomagolt formában. Nagyapám egy időben tartott nyulakat leadásra és bizony mi is sokszor csemegéztünk belőlük. Érdekes módon kislány létemre sem szaladtam el visítva, amikor papó a szilvafára fellógatva nyúzta őket. Épp ellenkezőleg, szájtáti csodálattal néztem, ahogy éles késével hihetetlen gyorsasággal fejti le centiről centire a bőrt az izmokról. Nagyi tejfölös nyúlpörköltje csőtésztával pedig verhetetlen volt. Ha jobban visszagondolok, nem emlékszem, hogy valaha is készített volna bármi mást a levágott nyulakból. Lehet, mindig ezt kértük tőle, amikor megkérdezte, mi legyen a nyusziból.
No de mi ihlette a lecsós alapot nyuszi alá? Városunkban az egyik legnépszerűbb néprendezvény a lecsófesztivál, ahol az egy négyzetméterre jutó bográcsok számánál csak egy valami nagyobb: a füst. Egyszer merészkedtem be a sűrejébe, de mire a fakanalat és/vagy pálinkás kupicát szorongató lelkes versengőktől hemzsegő utca egyik végéből a másikba elértem, többször elkapott a menten megfulladok érzés. Azóta is elkerülöm messziről, idén is csak a férjem látogatott ki a kollégái asztalához egy kis potyalecsó reményében. Sikerült elcsípnie az egyik – már nagyon jókedvű- tagot a zsűriből, aki nem fukarkodott megosztani kritériumait a jó lecsó titkát illetően: a hozzávalók aránya 50% hagyma, 30% paprika és 20% paradicsom, valamint a paprika legyen még éppen roppanós. A mennyiségek százalékos eloszlását tekintve nem vagyok benne biztos, hogy az alkoholos befolyásoltság nem kavart meg valamit a fejében, de azt is el tudom képzelni, hogy eddig nekem voltak téves képzeteim a lecsók non plus ultrájáról. Azzal viszont egyetértek, hogy a paprika „al dentére” párolva a legfinomabb.
Hű, most látom, mégiscsak kerekedett egy kis sztori a nyulacska köré. Az elkészítése számomra örök „élmény” marad, ugyanis kisfiam azt a napot választotta eddigi életkéje legnyűgösebbjének. Így esett, hogy bekerülhettem volna a Guinness rekordok könyvébe a krumplipüré elkészítési idejének hosszával, ha méri valaki. A nyúlról nem is beszélve. Nekem óráknak tűnt. Gyerkőc bömböl, de anya acélozott szívvel kitart, dacolva anyai ösztöneivel 2 krumplit megpucol, majd nem bírja tovább, kezet mos, berohan a szobába, kisdedet vigasztal 10 percig, aztán a vihar csendesedtével visszaoson a konyhába. De mihelyt kiér, az ismeretlen eredetű, fülhártya szaggató sírás (mit sírás? eszeveszett ordítás, visítás) kezdődik előröl, és a macera is. Sütéstől-főzéstől ritkán fáradok el ennyire, pedig pofon egyszerűen elkészíthető étekről van szó. Amíg a nyuszi pirul az olajon, megpucolhatjuk a zöldségeket, amíg a hús a sütőben sül, elkészíthetjük a pürét. És van egy remek tippem azok számára is, akik valamiért ódzkodnak a nyúlhústól vagy a cuki nyuszi ételként elfogyasztásától: pipihusival is kifogástalanul működik a dolog, legyen az a melle vagy a combja. Na mire vársz még? Irány a boltba!
2 kobakra az alábbiakat vedd meg vagy kapd elő:
2 db nyúlcomb – ha nincs friss, keresd a hűtőpultban a Tetrabbit termékek között a nyúlcombot 450 g-os kiszerelésben. Az Intersparban tuti kapsz.
1 lilahagyma
1 tv paprika
1 paradicsom
6-8 gerezd fokhagyma (attól függ, milyen ducik)
kevés szalonna vékonyra szelve
rozmaring
kakukkfű
ételízesítő
só, bors
3 evőkanál olaj
a püréhez:
4 közepes burgonya
3 répa (elhagyható)
2 gerezd fokhagyma
3 dkg vaj
1 dl tej
fél pohár tejföl vagy natúr joghurt
rozmaring
só
Nyuszi elkészítése:
1. A combokat felolvasztod (ha fagyos), folyóvízben átmosod, papírtörlővel leitatod róla a vizet és a vastagabb részeket mélyen beirdalod, a husit sózod, borsozod;
2. Egy teflon serpenyőben olajat hevítesz, és kis lángon a combok mindkét oldalát pirosra sütöd rajta cirka 5-5 perc alatt;
3. Amíg a comb hüledezik, megpucolod a fokhagymát, a gerezdeket hosszában felezed vagy harmadolod (a cikkelyek dundiságától függően), valamint a szalonnából vékony szeleteket vágsz;
4. Előkészítesz egy hőálló kerámia vagy jénai tálat, a megtisztított lilahagymát félbevágod, belekarikázod, a paprikát és a paradicsomot csíkokra szeled, nagyon kevés ételízesítővel, kakukkfűvel és rozmaringgal ízesíted, és a zöldségrétegen elhelyezel néhány szeletke szalonnát;
5. Ahol a combokat bevágtad, a résekbe megpróbálsz betömködni egy-egy szelet szalonnát és mellé egy darabka fokhagymát, majd ha ezzel megvagy, a husit is megszórod csipetnyi rozmaringgal és kakukkfűvel majd a zöldségágyra fekteted;
6. Deci vizet öntesz alá, a tál tetejével vagy alufóliával szorosan lezárod és betolod a 190°C-os sütőbe. Alsó-felső sütési fokozaton jó 1 óráig sütöd. 45 perc után ellenőrizd, mennyire sült át a hús, mert a sütési idő egyenes arányban van a nyúl korával, a combok nagyságával és a sütőd teljesítményével. Amikor a husi már puha, leveszed a tál tetejét (a fóliát) és 20 percig még bent hagyod a melegen, hagy piruljon a husi és távozzon el az alatta lévő folyadék. Ezzel meg is vagy!
Jöhet a krumplipüré:
1. Megmosod, meghámozod a répákat, vékonyan felkarikázod és sós vízben odateszed főni;
2. A burgonyát is megtisztítod, felkockázod és ha már a répa 10 perce puhul, hozzáöntöd, hogy együtt főjenek tovább;
3. A puha zöldségekről leöntöd a vizet, rávagdalod a vajat, rálöttyinted a tejet, hozzáadod a tejfölt/joghurtot, a zúzott fokhagymával és kevés rozmaringgal ízesíted, majd krumplitörővel jól megdolgozod. Kóstolod, és ha úgy találod, kevés sóval, rozmaringgal még javíthatsz rajta.
Mennyei étek tálalásra kész! Jó étvágyat kívánok!