Amikor hétvégén összesereglik a család, anélkül, hogy kimondanánk, mindenki tudja: a hatalmas kondérban húsleves fő. Régi hagyománya ez a magyar konyhának, tartása anyáról leányra száll. Drága Nagyikám! Bár még egyszer belemeríthetném a kanalam a gőzölgő, gyöngyöző, aranysárga húslevesbe, amihez magad gyúrtad, szaggattad a csigát! Attól még a sánták is táncra perdültek, az maga volt az éltető gyógyszer!

   Napjaink háziasszonya már lazábban kezeli a „ha vasárnap, akkor húsleves” dogmáját, és a változatos étrendet szem előtt tartva zöldséglevest, krémlevest, gyümölcslevest, habart levest és a többit tálal az éhes szájaknak. Leveskultúránk bővelkedik a gazdag, tartalmas, fűszeres, egytálételként is fogyasztható levesekben (gulyásleves, halászlé, Jókai bableves), melyek nem utolsó sorban a magyar gasztronómiát a világgal is megkedveltették, vagy legalább megismertették. A levesek eme kategóriája nem tartozik a csupán étvágygerjesztésre, emésztést segítésére használt étkek közé. Egyetlen fogásként, némi gyümölcs vagy desszert kíséretében helyettesíthetnek egy komplett ebédet is, éppen ezért ajánlatos kenyeret fogyasztani hozzá, hogy lehetővé tegyük gyomrunk számára a könnyebb feldolgozást.

   Ezzel ellentétben, a franciáknál sem a hétköznapi, sem az ünnepi déli étkezésben nem szerepel leves. Vacsorára készítik – de akkor sem kötelező. Sokféle levest készít a francia konyha is: az egyszerű zöldségleveseket, püré-, krém- és gyümölcsleveseket, a húslevesnek sok variációját és persze különleges leveseket is. Legismertebbek a bouillabaisse (halleves), a pot-au-feu (marhahússal és zöldségekkel főtt sűrű leves), a francia hagymaleves, a fokhagymaleves, a kagylóleves és sok más finomság.

    A bőség kosarából ízelítőül két krémes zöldséglevest választottam. Az elsőt azért, mert számomra két meglepetést is tartogatott: a franciák tudják mi ’fán’ terem a felezett sárgaborsó, ráadásul meg is eszik, és olyan fűszerekkel emelik ki az édeskés ízét, ami álmomban sem jutott volna eszembe. A másodikat pedig azért, mert általa ismét bizonyítást nyert: nincs lehetetlen. Annak ellenére ugyanis, hogy kitüntetett helye van a konyhámban, eddig azt gondoltam, fokhagymából levest csak a kificamodott ízlésű mazochisták főznek. Tévedtem! A zsálya és a szegfűszeg egyszerre tompítja és teszi hangsúlyossá a fokhagyma csípős karakterét, a tejszín és a sajt elvégzik a finomhangolást. Csúcs!

 

Sárgaborsó leves rendhagyó fűszerezéssel - Soupe aux pois jaunes


 Kell hozzá:

50 dkg felezett sárgaborsó

25 dkg sertés lapocka

10 dkg sonka

5 dkg szalonna

1 fej vöröshagyma

2 szál répa

1 húsleveskocka

4 szegfűszeg

1 késhegynyi frissen reszelt szerecsendió

1 csipet őrölt gyömbér (lehet frissen reszelt is)

1 csipet majoránna

Só és bors ízlés szerint

 Elkészítés:

1. A főzést megelőző este átválogatjuk (szokás kérdése), átöblítjük a sárgaborsót, majd kétszeres mennyiségű hideg vizet engedünk rá, nincs is vele dolgunk másnapig.

2. Lecseréljük a vizet a borsón, kb. 1 liternyit öntsük rá, adjuk hozzá a sertéshusit, morzsoljuk bele a leveskockát és tegyük oda főni.

3. A hagymát tűzdeljük meg a szegfűszeggel, karikázzuk fel a répát, adjuk a borsóhoz.

4. Fűszerezzük szerecsendióval, gyömbérrel, majoránnával.

5. A szalonnát és a sonkát vágjuk kockára. Tegyük a szalonnakockákat egy serpenyőbe kis láng fölé, majd miután a szalonnának kezd kiolvadni a zsírja, tegyük hozzá a sonkát és együtt pirítsuk gyakori keverés mellett.

6. Adjuk ezt is a borsóhoz, fedjük le a lábast, és alacsony lángon rotyogtassuk addig, amíg a borsó megpuhul, és besűrűsödik.

7. Megkóstoljuk, szükség szerint utánfűszerezzük, sózzuk, borsozzuk, rottyantunk még egyet rajta.

8. A lapockát kivesszük a levesből, feldaraboljuk, visszatesszük. Levesestálban tálaljuk. Fehérkenyeret kínálunk hozzá.

 

Soup à l'ail, főzzünk levest fokhagymából

fokhagymaleves.jpg.bmp

Hozzávalók 4 főre:

20 gerezd fokhagyma

3 szegfűszeg

Só, őrölt bors

Kevés szárított zsályalevél

10 dkg reszelt trappista vagy parmezán

2 l csontleves vagy zöldségalaplé (kockából is előállíthatjuk)

4 ek. tejszín

1 tojás sárgája

2 ek. olívaolaj

4 zsömle

 

Elkészítés:

2 liter vízben tegyük oda főni a meghámozott, egészben hagyott fokhagymagerezdeket, a szegfűszeget, a zsályát, csipetnyi őrölt borsot és púpozott kiskanál sót;

Forraljuk föl, majd csöndes tűzön főzzük 15 percig;

Közben vágjuk félbe a zsemléket, s a feleket 5 mm széles szeletkékre, szórjuk meg mindegyiket mokkáskanálnyi reszelt sajttal, locsoljuk meg pár csepp olajjal, és sütőlemezen tegyük 4-5 percre forró sütőbe, amíg a sajt megpirul.

Halásszuk ki a szegfűszegeket, és botmixer segítségével pürésítsük a levest.

Tálalás előtt a levesestál alján dolgozzuk el a tejszínt a tojássárgájával, majd állandóan kevergetve öntsük rá a forró levest.

A tányérokban osszuk el a pirított zsemlekockákat és merjük rá a levest.

 Fogyasszuk jó étvággyal!

Címkék: francia recept

A bejegyzés trackback címe:

https://frankogasztro.blog.hu/api/trackback/id/tr185113047

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása